2026. február 26-án a Duna Táncműhely új bemutatóval jelentkezik #ahetedik címen, amelyet a társulat művészeti vezetője, Juhász Zsolt koreografál és rendez hét fiatal táncművésszel közös műhelymunkában. A közös munkát kezdeményező táncosok száma ihlette a koreográfust arra, hogy József Attila A hetedik c. versét tegye meg a darab alapjává, ugyanakkor az alkotás erősen inspirálódik a hetes szám általánosabb szimbolikájából is. „A hetes szám a világ szinte minden kultúrájában kiemelt jelentőséggel bír – mind szakrális, mind világi értelemben, ugyanakkor a természetben is megjelenik, mivel hét színe van a szivárványnak, amely a biblia szerint a szövetség jelképe Isten és a földi halandók között.  A kereszténység hét fő erényt, hét főbűnt határoz meg, a római katolikus vallás hét szentségre építi tanait. Isten hét nap alatt teremtette a világot. Az Iszlám szerint hét menny és hét föld létezik. A judaizmusban a tökéletesség száma a hetes, mely a harmóniát és a teljességet hordozza. A zsidó kultúra egyik fő rekvizituma a hétágú gyertyatartó, amely minden templomban és minden háztartásban megtalálható. A hét gyertya az ember egy-egy énjét szimbolizálja. Az ősmagyar kultúrában is megjelenik a hetes szám. A honfoglaláskor hét magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe. Népmeséink és mondavilágunk is előszeretettel használja a hetes számot: a hétfejű sárkány, a hetedhét ország, a katica hét pettye, a földöntúli boldogság megtestesítője a hetedik mennyország. Ezekre a gondolatokra, vagyis a hetes szám misztériumára épül a tervezett bemutatónk.” (Juhász Zsolt)   Előadók / Performed by: Kele Kristóf, Kissitkei-Kovács Márk Jenő, Opiczer Márton, Östör Ákos, Patócs Donát Endre, Sáfrán Balázs, Szabó Zsombor Zeneszerző / Composer: ifj Csoóri Sándor Zenészek / Musicians: Őri-Kiss Botond (zongora, deepmind), Hegedűs Máté (hegedű), Ifj. Szerényi Béla (furulya), Sebestyén Patrik (trombita), Földes Gábor (basszusgitár, moog), Friderikusz Péter (cselló), Caussanel Izabella (ének), Herédi Zsombor (harmonika), Zimber Ferenc (cimbalom), Horváth Áron (cimbalom), Lakatos Dávid (nagybőgő), Szabó Csobán Gergő (nagybőgő), Nóvé Soma (elektromos gitár), Ifj. Csoóri Sándor (brácsa) Díszlet-jelmezterv / Set and Costume design: JuZso Videó / Video: Végh Tamás Fénytervező / Lighting Designer: Lendvai Károly Produkciós vezető / Production Manager: Nánay Fanni Koreográfus-rendező / Choreographer–Director: Juhász Zsolt Támogatók / Supported by: Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia

Immár tizenkilencedik alkalommal kerül megrendezésre a Kalászi Kortárs Tánctalálkozó, melyre ezúttal rendhagyó módon nem az őszi hónapokban kerül sor, hanem a táncrendezvénnyel kezdik az évet, a fesztivál különlegessége pedig ezúttal, hogy a Duna Táncműhely itt fogja ünnepelni 25. jubileumát. Január 31-én és február elsején „tradicionális” mozgásformákon alapuló kortárs, gyerekeknek és felnőtteknek szóló táncelőadások is láthatóak lesznek majd a budakalászi Faluház színpadán. A Kalászi Kortárs Tánctalálkozó gyökerei a Duna Táncműhely társulathoz nyúlnak vissza, hiszen a budakalászi Kós Károly Művelődési Ház/Kalászi Faluház annak indulása óta rendszeresen befogadja kísérleti előadásait, és az évek során egyre erősödő igény mutatkozott arra, hogy a Faluházban más kortárs táncelőadásokat is láthasson a közönség. A Kalászi Kortárs Tánctalálkozó fokozatosan régiós jelentőségre tett szert, hiszen a szentendrei kistérségben egyedülálló módon vállalja fel a kortárs táncművek koncentrált bemutatását, szolgálja ki a modern tánc iránti közönségigényt. A XIX. Kalászi Kortárs Tánctalálkozó a Bahorka Társulat Pletykázó asszonyok című gyerek-előadásával veszi kezdetét, amelyet január 31-én két időpontban is láthat a helyi gyerekközönség. A darab egy improvizációs mesekoncert Weöres Sándor versei nyomán, amelyben három leány mesél álmokról, vágyakról, megtörtént és képzeletbeli történetekről, a megzenésített versek pedig magyar, cigány és balkáni népzenei, valamint jazzes zenei elemeket ötvözve szólalnak meg. A Tánctalálkozón immár hagyománynak számít, hogy a közönség láthatja a Duna Táncműhely egy produkcióját is – ez alkalommal a Tájképeket, amelynek alkotói olyan kiemelkedő koreográfusok munkáiból inspirálódtak, mint Pina Bausch és Jiří Kylián, akik sokat tapasztalt, már nem aktív táncművészekkel készítettek darabokat, hiszen rájöttek arra, milyen mély kifejezőképesség rejlik az öregedő testben. A Duna Táncműhely előadása szintén azt kívánja igazolni, hogy a táncos létnek nem feltétele a fiatalság. A fesztivál különlegessége ezúttal, hogy az idén 25 éves Duna Táncműhely itt fogja ünnepelni jubileumát. Az Ars Poetica – Duna Táncműhely 25 című jubileumi gálaműsor olyan válogatást kíván nyújtani az elmúlt 25 év legsikeresebb előadásaiból, koreográfiáiból (mint A tizedik vőlegény, a Képíró, az El nem múló, a Hajadonok és a Reláció), amely nem gálaszerűen vonultatja fel a korábbi produkciókat, hanem új, egységes minőséget hoz létre.   Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár, Budakalász Város Önkormányzata   Részletes programok és jegyinformációk itt olvashatók: https://dunatancmuhely.hu/kktt/

A válasz/út c. kortárs táncszínházi előadás a modern kor embere előtt álló kihívásokat dolgozza fel, elsősorban az egyszerűségre való törekvést, a feleslegessé váló klisék és berögződések levetkőzésének vágyát állítva a darab középpontjába. A Duna Táncműhely – a produkciókra szerveződő műhelytípusú munka jegyében – rendszeresen hív meg vendégkoreográfusokat, akiknek alkotói világa közel áll a társulat művészeti megközelítéséhez, a néptánc ihlette kortárs tánchoz. 2024-ben a Duna Táncműhely művészeti vezetője Darabos Pétert, a Magyar Állami Népi Együttes táncosát, a Notitia Táncműhely alapítóját és művészeti vezetőjét kérte fel koreográfusi közreműködésre. „Milyen dilemmákkal és kihívásokkal néz szembe korunk embere? Vajon megrögzött szokásaink, felvett terheink, milyen mértékben akadályozzák előrehaladásunkat?Mindannyian keressük lehetőségeinket, de könnyen elveszhetünk a valóság torzításában. Az előadásban az egyszerűbb, letisztultabb élet felismerésének útját keressük arra fókuszálva, hogyan tudjuk letenni azokat az elvárásainkat, amelyek már nem hasznosak számunkra, ezzel elérve, hogy életünk irányvonalait ne csak lazúrosan, illúziókra építve, hanem kontúrosabb döntéseinkkel formálhassuk. Az előadás inspiráló és elgondolkodtató, rámutatva, hogy mindig van választásunk a változásra, ennek kulcsa pedig a belső csendünk megélése.” (Darabos Péter) Előadók: Nagy Katica, Soltész Luca, Oláh Balázs, Bollók ÁkosZeneszerző: Gera GáborKoreográfus-rendező: Darabos Péter Támogatók: NKA, KIM, MMA

A Duna Táncműhely 2023 decemberében mutatta be legújabb előadását Juhász Zsolt rendezésében, Hajadonok címmel a Nemzeti Táncszínházban. Különböző művészeti területekről érkeztek a közreműködők a produkcióhoz, mely az ő közös alkotási folyamatukon keresztül született.  Négy fiatal lányt látunk a színpadon. Néha egyszerre, néha váltják egymást. Néha átadják egymásnak a „stafétát”. Zenével, énekkel, tánccal, mozdulatokkal. Néha ösztönzik, néha uralják egymást. Néha közelednek és néha távolodnak de mindig vágyakoznak: akár a kapcsolódás, egy férfi, akár az elszakadás, a függetlenedés iránt. És változnak, mint a holdfázisok vagy az évszakok. Juhász Zsolt már 2021-es A tizedik menyasszony c. előadásában is erőteljesen támaszkodott a magyar (és több más nép) autentikus néptáncában uralkodó női táncformák, a koreográfiáknak a férfi tánchoz képest alárendelt szerepük megjelenítésére. A koreográfus ezt az utat kívánja folytatni Hajadonok című új produkciójában – ám ez esetben a női princípium áll az előadás középpontjában. Az előadók száma utal az évszakok és égtájak számára, ezen keresztül a nő és a természet szoros kapcsolatára. A négy női szereplő ugyanakkor különböző művészeti területről – tánc, népzene és jazz, valamint prózai előadás – érkezik, így valójában a Duna Táncműhely az eddig legerősebben multidiszciplináris előadása. Az produkcióban mindenki saját származását, saját művészetét jeleníti meg, így a francia sanzonok világától, az erdélyi magyar népzenén keresztül az amerikai jazz is megjelenik majd a színpadon.   Előadók: Izabella Caussanell, Kovács Anita, Orbay Lilla, Vrencsán Anita Dramaturg: Németh Anita Látvány: JuZso Fény: Lendvai Károly Zene: Ephemer:  Izabella Caussanell, Orbay Lilla, Papp Lajos Rendező  munkatársa: Ifj. Csoóri Sándor “Sündi” Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt